Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyarország vesztesége az első és második világháborúban

2013.12.09

 Magyarország vesztesége az Első és a Második Világháborúban

Hány magyar katona halt meg az első világháborúban?

2013. augusztus 15. 10:13 MTI

Az első világháborús centenárium végére, 2018-ra készülhet el a magyar katonai veszteséget tartalmazó adatbázis - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) katonai hagyományőrző és hadisírgondozó osztályának vezetője.

Maruzs Roland úgy fogalmazott, hogy az első világháborús magyar katonai veszteséget illetően egyelőre a sötétben tapogatóznak. Könyvészeti források alapján az akkor elesett katonák száma 660 ezerre tehető, de hivatalos adatok nincsenek, mivel ezeket a nyilvántartásokat az 1950-es években megsemmisítették Magyarországon. Jelenleg a bécsi hadilevéltár adatainak felhasználásával igyekeznek összesíteni az első világháborús veszteségi adatbázist. Ez viszont évekbe telik, mivel korabeli, papír alapú nyilvántartásokat kell feldolgozni - tette hozzá.

Számításaik szerint az első világháborús centenárium utolsó évére, vagyis 2018-ra jutnak el odáig, hogy hozzávetőleges pontossággal meg tudják mondani az elesett katonák számát. Emellett egy központi első világháborús emlékhely felállítása is a tervek között szerepel - mondta Maruzs Roland.

Az őrnagy kiemelte, hogy az első világháború 100. évfordulójára nemzetközi szinten is megkezdődtek az előkészületek. Magyarországon az ezzel összefüggő feladatokra Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes vezetésével kormánybizottság alakult. A HM hadisírgondozói több katonai sírhely felújítását is tervezik a centenárium alkalmából. Maruzs Roland példaként említette a budapesti Kozma utcai zsidó temető katonai parcellájának rekonstrukcióját, valamint a szegedi református temetőnek a német partnerrel közösen tervezett felújítását.

Az őrnagy elmondta: 2013-ig azt sem lehetett pontosan tudni, hogy mennyi hadisír található Magyarországon. Ezért indították el az országos hadisír- és hősiemlékmű-felmérési programot.A Belügyminisztérium közreműködésével valamennyi önkormányzatot megkeresték és bekérték az adatokat. Ezek feldolgozása folyamatban van. Magyarországon is sok helyen megsemmisültek katonai temetők, hadisírok. "Úgy számoljuk, hogy mintegy 40 ezer első világháborús hősi sír található az ország területén" - mondta Maruzs Roland.


Magyarország végeredményben a világháborúban közel 3,800.000 katonát adott. Ennek a nagy tömegnek még a fele sem úszta meg simán a világháborút, ahogyan ezt a veszteség mutatja. A veszteség
elesettekben és elhaltakban........... 661.000 fő, a bevonultak 17 %-a,
sebesültekben.................. 743.000 " " " 20 %-a,
foglyokban.................... 734,000 " " " 19 %-a
volt.
Magyarország hadiszolgálatra hívta lakosságának 18 %-át. Ezenfelül még a hadviselés céljait szolgáló üzemben 800.000 polgárát foglalkoztatta. A néperő olyan kihasználása ez, amilyenre a magyar nemzet történetében még nem volt példa.
Ez az irtózatos erőfeszítés eredménytelen maradt. Hogy miért, annak katonai okait iparkodtunk az előző fejezetekben megadni.

A háború poklában

 

Kevés olyan települése lehet Magyarországnak, ahol ne lett volna áldozata az Első Világháborúnak. Szinte minden jelentősebb lélekszámú telepűlésen, emlékművek őrzik a halálba hajtott, ártatlan emberek ("hősök") emlékét
Íme Komádi Első Világháborús emlékműve (238 fő áldozat)

elso-vilaghaboru-komadi04230438-2.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A háború poklában

elso_vh.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hazafelé a pokolból

elso-vilaghaboru-39456.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Rongyosan, tetvesen, koszosan, fedezékben. Ahogy lehet, akár vidáman is a pokolban!

elso-vilaghaboru.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gyűlölt gróf Tisza István

tisza-istvan_tisza.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gróf Tisza István
1861 április 22 - 1918 okt.31

Egyszerre volt meggyőződéses híve a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányosságnak! 
Ugyanakkor az arisztokrácia és a dzsentri vezető szerepének s a korlátozott szavazati jog fenntartásának! 
Mert úgy vélte, ez utóbbiak révén maradhat csak fenn a nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra.


Tarján M. Tamás
,,...ennek így kellett lennie."
(Tisza István állítólagos utolsó szavai)

1918. október 31-én gyilkolták meg Hermina úti villájában gróf Tisza István egykori miniszterelnököt, akit két kormányfői ciklusa (1903-1905, illetve 1913-1917) alatt markáns konzervatív politika és az ellenzéki obstrukció elleni kíméletlen fellépés jellemzett. Miután az első világégés kirobbanásakor - kezdeti ellenállása után - Tisza a háború mellett foglalt állást, a küzdelem elhúzódása nyomán elégedetlenné váló tömegek szemében ő lett a véres küzdelem szimbóluma, ezzel együtt pedig az ország nyomorúságának felelőse is. A politikus elleni negyedik, végzetes merénylet résztvevőit aztán ez az érzés ösztönözte az október 31-i gyilkosság végrehajtására.

 

Magyarország vesztesége a második világháborúban

A nemzeti vagyont ért károk összességében 1944-1945-ben mintegy 22 milliárd (1938-as vásárlóerejű) pengő tettek ki, ez az 1938. évi nemzeti jövedelem több mint ötszöröse, a nemzeti vagyon kb. 40%-a. 
A német és nyilas kiszállítások, valamint a szovjet és román csapatok rekvirálásai és pusztításai következtében a harcok során keletkezett károkkal csaknem azonos értékű vagyon ment veszendőbe. 
A közlekedés szenvedte a legsúlyosabb veszteségeket. A sínhálózat 40%-a elpusztult, a vasúti járművek nagy részét elszállították. 
A gyáripar 54%-a, a mezőgazdasági vagyon 20%-a veszett el. A lakóházakban esett kár a háborús anyagi pusztulás 18%-át tette ki.

Ország Lélekszám
(1838. XII. 3-án, Mo. és Ro.1941. XII. 31.) Összveszteség (fő) Katonaveszteség (fő) Magyarország 13.702.855______________________830-950.000__________340-360.000
Veszteség az összes lélekszámhoz képest 6,49% 


Magyarország embervesztesége a harmadik-negyedik a világ országainak sorában, ha az akkor adott államterületen élt lakosság számához viszonyítottan százalékosan adjuk meg. Eszerint a legnagyobb veszteséget Lengyelország szenvedte el, azt követte a Szovjetunió, majd (az egyes kutatóknál váltakozó sorrendben) Magyarország és a Német Birodalom. 

Magyarország embervesztesége a statisztikai adatszolgáltatás 1944 őszétől 1945 tavaszáig tartó szünetelése miatt pontosan nem állapítható meg. A katonaveszteség 340-360 ezres. Az ország jelenlegi területén a légitámadások és a földi harcok következtében a Központi Statisztikai Hivatal 1945. júniusi felmérése szerint 45 ezer polgári személy vesztette életét. 

A háborús többletveszteség figyelembevételével a polgári áldozatok száma (a zsidóság nélkül) 80-100 ezer. A visszacsatolt területek polgári veszteségeiről, a jugoszláv partizánok és a román Maniu-gárdisták által meggyilkoltak számáról nincsenek hiteles adatok. 

A magyar zsidó áldozatok száma 410-460 ezer fő. A cigányüldözés áldozatainak száma is több ezerre tehető. Magyarország összvesztesége az 1941-1944. közötti államterületen hozzávetőleg 830-950 ezer fő. 
A háború áldozatai közé tartoznak a hontalanná vált menekültek tömegei is. Csehszlovákiából 120 ezer, Romániából 100 ezer, Kárpátaljáról 20 ezer, Jugoszláviából 65 ezer magyar érkezett a jelenlegi területre. 
Az 1946. évi csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény következtében 60 ezer szlovák költözött Csehszlovákiába. A Magyarországról kitelepített németek száma 190 ezer. Nyugaton 1944-47. között kb. 200 ezer magyar telepedett le véglegesen.

 

A Második Magyar hadsereg pusztúlása

 

A Második Magyar hadsereg 200 ezer fő fegyveres és 50 ezer fő munkaszolgálatos katonából állt össze!
A doni arcvonal elfoglalásáig a nyári harcok során több , mint harmic ezer fő veszteséget szenvedtek el. 
Majd az 1943 január 12. én megindúlt Szovjet ellentámadásban (-42 fokos hideg) mindössze öt nap alatt felmorzsolódtak. Január 17. én már csak roncsok, menekülők és hadifoglyok maradtak 

Doni bevonúlás 

donkanyar05.jpg

 

 

 

 

 

 

Páncélosok

doni--pancelosok20468169.jpg

Arcvonal

doni-front-image009.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Menekülés

 

donkanyar3.jpg

 

 

 

 

 

 

 

A dicsősség vége. Olasz, magyar, német, román hadifoglyok tömege

donkanyar04.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Horthy Miklós a Magyar Királyság kormányzója

 

horthyarckep.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vitéz nagybányai Horthy Miklós 
(Kenderes, 1868. június 18. - Estoril, Portugália,1957. február 9.)

Az Osztrák-Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909-1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. 

Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő.

Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója.

Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-éntemették újra Kenderesen.

Összeállítottam: megyerimihaly

2013. dec.09.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.