Hazug alkotmány 3
Hazug alkotmány 3
Magyarország Alaptörvénye (legújabb alkotmánya), szerkezetét tekintve öt fő egységből áll.
1., NEMZETI HITVALLÁS (az alaptörvény bevezetője)
2., ALAPVETÉS címmel, a Magyar ABC ékezet és kettős betűk nélküli sorrendjében a „T” betűvel bezárólag, húsz törvénycikkben és arab számokkal jelölt bekezdésekben határozza meg a Magyar társadalom fundamentumait.
3., SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG címmel XXXI római számmal jelölt törvénycikkben és azok arab számmal jelölt bekezdéseiben határozza meg az állampolgárokra és jogalanyokra vonatkozó jogok és kötelezettségek irányelveit. Az alapvető emberi jogok és kötelezettségek szabályainak megalkotását külön törvényre bízza.
4., AZ ÁLLAM címmel 47 arab számmal jelölt törvénycikkben, azok bekezdéseiben és pontjaiban határozza meg a Magyar társadalom felépítmény rendszerét, folytatva a törvénycikkeket az állam keretében az 54 törvénycikkel bezárólag, amely a KÜLÖNLEGES JOGREND keretében a rendkívüli és szükségállapotokra vonatkozó törvényeket tartalmazzák.
5., ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK. A legújabb alkotmány négy pontban foglalt záró rendelkezésekkel fejeződik be.
Íme a húsz törvénycikkbe foglalt ALAPVETÉS fejezet.
ALAPVETÉS
A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság .
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja .
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik .
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy
gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására . Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton
mindenki jogosult és köteles fellépni .
3
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer
alkalmazására az állam jogosult .
D) cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva
felelősséget visel a határain kívül él ő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását
és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni é s
közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való
boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
E) cikk
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának
kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekébe n
nemzetközi szerződés alapján — az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához é s
kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig — az Alaptörvényből eredő egyes
hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga — a (2) bekezdés keretei között — megállapíthat általánosa n
kötelező magatartási szabályt .
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére
adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
F) cikk
(1) Magyarország fővárosa Budapest.
(2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik . A
városokban kerületek alakíthatók .
G) cikk
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár . Sarkalatos
törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is
meghatározhatja.
(2) Magyarország védelmezi állampolgárait .
(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar
állampolgárságától megfosztani .
(4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozz a
meg.
I) cikk
(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar .
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet .
(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét .
5
J) cikk
(1) Magyarország nemzeti ünnepei :
a) március 15 . napja, az 1848-49 . évi forradalom és szabadságharc emlékére;
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király
emlékére;
c) október 23 . napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére .
(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20 . napja.
K) cikk
Magyarország hivatalos pénzneme a forint .
L) cikk
(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes
elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet
fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
M) cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán
alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit . Magyarország
fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait .
N) cikk
(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetés i
gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a
Kormány felelős .
(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek
feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani .
0) cikk
Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami é s
közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni .
6
P) cikk
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai
sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet
közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való
megőrzése az állam és mindenki kötelessége .
Q) cikk
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az
emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi
népével és országával .
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a
nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait . A
nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történ ő kihirdetésükkel válnak a magyar
jogrendszer részévé .
R) cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja .
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással
és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni .
S) cikk
(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a
köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő
terjeszthet el ő.
(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges .
(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja,
és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az
Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a
hivatalos lapban való kihirdetését .
(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a
módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában .
T) cikk
(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó
hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály
állapíthat meg . Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a
különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait .
7
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszter i
rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szer v
vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi
Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott
rendelete .
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel .
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a
jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Összeállítottam
megyerimihaly
